Tisztelt Szalai Annamária, Buda Dóra, Berényi Diána és Boros Márta!

ثلاثية فتحة الثلاثي الذهب http://verizoncybermonday.com/?art=%D8%A7%D9%84%D8%B9%D8%A7%D8%A8-%D9%82%D9%85%D8%A7%D8%B1-%D8%A8%D9%88%D9%83%D8%B1&682=0a العاب قمار بوكر oikeaa rahaa kasinot arvostelut Fruit Mania peliautomaatti كازينو تطبيقات على الإنترنت

Németh Péter: Szabad világ(ot)
Vajda Péter: Pult alatt
Gréczy Zsolt: A jogállam halálára
Kasza László: Helyünk Európában

című írása miatt számíthatunk-e büntetésre. Amennyiben a jelzett határidőig nem válaszolnak, úgy tekintem, hogy az írások nem sértik a törvényt, és egy esetleges jogvitában erre fogok hivatkozni a bíróság előtt.

tisztelettel

Andrassew Iván
publicisztika rovatvezető, Népszava

Forrás: http://andrassew.blogspot.com/2011/01/surgos-sajtoorszemi-vizsgalat-kerese.html

10 Comments

10 Reader’s Comments

  1. Eszerint nem kaptad meg Ivan, amit kertel ezektol a okos, szeplelku droidoktol :( Akkor vedd igennek, es keresed – nem valaszuk jo lesz minden letezo birosagra – a magyart itt nem emlitenem, mert a fougyesze egy kurva.

  2. Ez egy kiba…ott ország! Vagy meneküljünk, vagy FEGYVERBE!

  3. Za'Kant E-manual

    Zseniális. Miért is nem gondoltam erre? Csak legyen a péda ragadós. Az elmúlt napok még rátesznak egy lapáttal. Műfordítók, dalszövegírók, költők csatlakozzatok! Kicsit irigylem őket – olyan drágák ma a könyvek.

  4. Odavagyok Andrassew dolgaiért, de hadd pendítsem meg, hogy a hazai Népszava legutóbbi Szép Szó mellékletében Ambrus Judit már élt ezzel a csakugyan remek ötlettel, amikor egy új verseskötetről szólva tökéletes iróniába oltotta recenzióját. Csak fölébrednek egyszer Főnéni fölöttesei a maguk okozta kómából…

  5. Seregélyesné Nagy Katalin

    Ez egy nagyon jó ötlet. Ha valóban egyre több publikáló ember elküldi előzetes cenzúrára az írásait, akkor megbénul az egész médiafelügyeleti rendszer, mert ezt nem fogják győzni.
    Eddig is egyre röhejesebbé váltak, de ezután tényleg a közröhej tárgyai lesznek.

  6. Tisztelt Andrassew Iván úr!

    Nagyra értékelem a sajtószabadság és a szólásszabadság ügyében tett
    erőfeszítését. Remélem fáradozását siker koronázza.Tudom az igazságtalanságot
    meg kell szüntetni,de ez nem könnyű dolog.Széles összefogásra és nagyon
    öszínte beszédre van szükség.Gondolom ön is nagyra tartja az öszínteséget
    és azzal is tisztában van, hogy ez a magyar társadalom számára elengedhetetlen
    a jövőre nézve.

  7. Tisztelt Andrassew Iván úr!

    Kérem világosítson fel arról,hol követtem el mértéktelenséget. Úgy gondolom
    kicsi írásom megfelel a nindenkori jó izlésnek,nem sért,nem bánt senkit.
    Lehet hogy tévedek,de erről egyedül nem tudok dönteni.

  8. Kedves Iván !

    Ennyi ídő után is optimista vagy ,irigyellek . Remélem ,hogy írásodra nem vártál, érdemi reagálást . Mit várhatunk olyan emberektől —bele értve a felcsútit is —–akik lebegnek ,félméterrel a föld felett járnak .Kérésed ,kérdésed költői marad ,mire tudjuk, a költő nem vár választ !

  9. “jogbizonytalanságban, brutális fenyegetettségben lehetetlen újságot írni,”

    Jut eszembe ,panasz kapcsán a média munkások éhen halnak ,nem tudtam mire vélni ,vagyis Bakács Tibor miért lopott egy rúd szalámit a Tescóból :) )))

  10. Georgina Bojana

    Kedves Iván!
    Bátorkodom a klaviatúrát megragadni, s írni Neked.
    Miért is?
    Mert igazad van, mint már annyiszor. De azért is, mert valamikor “egy tálból cseresznyéztünk” – pontosítva, egy munkahelyen éltük meg az összes lehetséges jó és borzalmas verziót (Mai Nap). Most biztosan azon agyalsz, ki is lehetek, de ez később mindenképpen kiderül…
    *
    Korom miatt sok mindent megéltem a médiában. Sőt, ott voltam közvetlenül a tűznél, olyan is volt, hogy folyt a könnyem, miközben a jegyzőkönyvet írtam. Horváth István felállításakor. István előttem veszítette el az álmát, a munkáját, s azt a birodalmat, amit hatalmas akarattal fel akart építeni.
    Az Ő idejében “futott” a Reform újság, a Szabad Földet nem lehetett kapni, a Lúdas Matyit is keresték a standokon, a Tallózóról nem is beszélve…
    De beosztásom miatt, tanuja voltam később annak a kínnak, ahogyan emelkedtek a papír- és nyomdai árak…
    S, a későbbi vezetőknek a felmerülő gondok miatt, nem volt fene nagy boldogságban részük.
    *
    Kétségtelen, gyakorlott, régi, jó tollú, becsületes, szakmai és nevükre, hírnevükre – kényes, szakembereket küldtek el. Kegyetlen “tisztogatás” volt. Sok rádióst, EMBERT személyesen ismertem, megsirattam Őket, de ettől nem lettek boldogabbak. De az is tény, hogy ez az ország képtelen ilyen sok újságot eltartani. Figyeld a remittendákat… Ha van bele-látásod, elképednél… Miért is van ez?
    Legfőképpen az emberek pénztelensége, anyagi teljes leépülése. Inkább krumplit vesz, mint újságot.
    Már az egyetemen elkezdődik a diák hitelezéssel a baj… Mindazok élnek ezzel a lehetőséggel, akiknek nem áll olyan szülő a háta mögött, aki tudná őt segíteni anyagilag az egyetemi évek alatt. S, kijön a végzős, nincs állása, s mostanában még nehezebb lesz az elhelyezkedés. Közben családra vágyik, gyerekre. Hová? Albérlet. Még az a legjobb megoldás. A saját lakás? Álom. De az is lehet, hogy belefut egy újabb hitelbe. Jelzálogba, a szülői ház a “beugró”… Elhelyezkedik. Lap megszűnik, vagy nem, de Őt rúgják ki… Kegyetlen. Közben erkölcsileg lezüllik, házassága szétmegy… Hová leszünk így? Mi lesz velünk? (Nem velem, jómagam 61 éves vagyok). De az utánunk jövőkkel..
    *
    A médiát feltöltik csupa fiatal végzőssel, élettapasztalatuk nincs, a fentiek miatt véleményük sem – de elkötelezettségük – sokfele, annál inkább… S, mit is ír a hogyishívják? Azt amit mondanak.
    Mer mást írni?
    Még gondolni sem, nehogy ajtót mutassanak neki… Így kurvul el az újságírás. Szép lassan…
    S, mi él viszonylag jól? A bulvár. Ott viszont nem számít igaz-e az, hogy X ezzel jár, vagy elhagyta, vagy külön él, vagy … semmi nem számít. De azt vastag betűkkel szedik ki: KIRÚGTÁK!
    De sokszor felháborít, mintha a cikket írót ez a veszély soha nem fenyegetné… De randa szó!
    Igaz, nem lenne ilyen bántó: közös megegyezéssel, megváltak tőle, saját elhatározásából stb. stb.
    KIRÚGTÁK! Így-e! Ilyen mocskosan bántó szavak. Ezzel jobban el lehet adni a lapot!
    *
    No, most más vízekre evezek. Mi kell a népnek? Cirkusz! Meg is kapjuk! Különféle valóban csodás fesztiválok megrendezése által. Igen, van ott minden! Sűlt csülök és valódi népművészeti kézimunkák, csöbrök, bögrék, faragott tálak stb. – A látogatók? Nyálcsorgatás, nézelődés. Nincs pénz.
    Miért is?
    Csak annyit mondok: sárga csekkek. Senkinek nem ismeretlen. Azok jönnek, mi pedig verejtékezve, de fizetünk, s lemondunk. Miről mondunk le? Szó szerint az életünkről. Mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy megvásároljuk azt a könyvet, ami most jelent meg, s közel 3-4 ezer forintba kerül. S, hiába mehetnénk külföldre, nem tudunk, mert az is meggondolandó, hogy belföldön utazzak (családostól) vonattal, mert nagyon drága… Kocsival, a mai benzin.. de többen mégis inkább megéri.
    De cirkusz az van! Igaz, hogy állás nincs, a távmunkát még mindig nem sikerült senkinek NORMÁLISAN megoldania.
    Az is igaz, hogy látás-, mozgássérült, de képzett fiatalok, középkorúak otthon ülnek, s várják a postást. Munkát nem kapnak. Nincs lehetőség.
    Kérdezem én, külhonban hogyan van ez? Külhonban miért támaszkodtak erősen a távmunkára? Mert nem kell irodabérletet, rezsit fizetni! Itthon még mindig nem nyílt ki a szemük erre mindazoknak, akiknek már régen ebben kellene szervezkedniük.
    *
    Állítólag népszámlálás lesz. Legalább ebben kellene a távmunkát vállalókat foglalkoztatni. Miért nem jut eszébe másnak is? Biztosan bennem van a hiba, hiszen szerintem máris tudod, ki vagyok. Egy szociálisan érzékeny nőszemély: Duci
    *
    Hja, még nem nőttem ki azt, hogy mindig van véleményem. Még azt sem, hogy vitatkozom, de azt sem, hogy meghajolok, ha a velem ellenkezőjét vallónak van igaza. Igen, még ezt sem nőttem ki. Talpon vagyok. Két lábbal, tiszta gondolkodással. Hja, még ezt sem nőttem ki. S, elmondhatom, mindezért boldog vagyok! Valóban!
    *
    Hja, még egy véleményem van! Nyitják a KÖKIT – a KÖKIN. Kinek kell-ez? Kinek jó ez? Annak biztosan, aki megépítette, aki bérbe adja az üzleteket. De ott van a közelben az Europark, a Skála, a kispesti piaci… Mi lesz ezekkel az üzletekkel? Az Üllői úton lévő egyéb maszek boltokkal? Ott az OBI? Hallottam, “Ők” beköltöznek majd ide a KÖKI-be. A helyén, remélem bölcsőde és óvoda lesz. Talán. De az is lehet, hogy ez csakis nekem jutott eszembe. * S, a legfontosabb! Nézelődők lesznek, én is, nyögdíjasként. De vásárolni? Igen, még mindig a kispesti piacon, a megszokott kereskedőmnél az igaz mosolyért, az igaz szóért, amit az árujával együtt megkapok. Ez az ami hiányzik. Az igaz szó! A valódi munka! Az erkölcs. Miért kurvulunk el? Nem vagyok templom lépcsőjét laposra koptató asszony, de ismerem a Bibliát. Már ott megírták Mózes II. könyve Emberieségi törvények. (26.) Ha pénz adsz *kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek rá uzsorát….
    *
    Igen, csak ippeg ezt nem tartják be. Emberek tömegei mennek tönkre, s többen vannak, akik lakásra, házuk felújítására adták el magukat, s az életüket… S, az Ország Házában miről vitatkoznak? Hogy kié legyen és milyen mértékben az az uzsora, amit felszámolnak…
    *
    Egyelőre ennyi, kedves Iván. Köszönöm, hogy elolvastál, s mindazok, akiknek fontos volt, amit írtam. Ha bármiben nem egyezel velem, megköszönöm hozzászólásod!

Írja meg véleményét!