Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Médiatanács

Szalai Annamária Elnökasszony
Magyar Köztársaság

Tisztelt Elnökasszony!

Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság elnöke minden óvó figyelmeztetés ellenére aláírta az új médiatörvényt, és az azonnal hatályba is lépett, olyan helyzet keletkezett, amely a jogbiztonságot veszélyezteti. Ez abból adódik, hogy a médiahatóság büntethet, de nem tudjuk pontosan, hogy miért, hiszen a törvény nem sorolja föl tételesen, hogy milyen cselekedetért milyen megtorlás jár. Ennek az a következménye, hogy az újságíró nem tudja a munkáját végezni, hiszen egyetlen mondata is elég ahhoz, hogy a lapja, rádiója, televíziója vagy éppen internetes portálja olyan büntetést kapjon, amely lehetetlenné teszi a további működést. Sőt, amennyiben nem tud fizetni, akár börtönbe is kerülhet, hiszen Magyarországon a pénzbüntetések elzárásra válthatók.
Az állam nem tarthatja jogbizonytalanságban a polgárait – különös tekintettel arra, ha azzal a személyi szabadságot, az elemi vagyonbiztonságot, családok puszta létét, közösségek megélhetését veszélyezteti.
Ezért hivatalosan kérem, sőt fölszólítom, hogy huszonnégy órán belül jelöljön ki egy olyan szakembert, aki személyesen, teljes felelősséggel és fölhatalmazással vizsgálja meg minden írásomat, mielőtt azokat szerkesztőimnek elküldöm, és azonnal figyelmeztet, ha olyasmit írok le, ami miatt meg fognak büntetni. Az ilyen személyt hagyományosan cenzornak hívjuk, modern demokráciában nemigen lelhető. De tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság éppen az új médiatörvény életbelépésével – például a megengedhetetlen jogbizonytalanság miatt – elvesztette demokratikus jellegét, kérem kijelölését. Ha a törvénygyártás közben Önök nem voltak szégyellősek, vállalják a törvény következményeit is! Jószándékom kifejezéseképpen nem bánom, ha a szakembert médiafelügyelőnek nevezzük. De lehet akár médiaőr, vagy személyes sajtóőrszem is.
Tudom, hogy a határidő rövidnek tűnik, de figyelembe kell venni, hogy január harmadikán jelennek meg az első lapok, amelyeket január másodikán szerkesztünk. A fölém rendelt őrszakember kiválasztásakor szíveskedjék figyelembe venni, hogy olyan emberre van szükség, aki nem csak a joghoz és az újságíráshoz ért, hanem állandóan elérhető – adott esetben éjszaka is -, és alkalmas arra, hogy harminc percen belül érvényes döntést hozzon. Sajnos az újságírás így működik: bármelyik pillanatban, bármilyen határidővel érkezhetnek megrendelések, amelyeket azonnal teljesíteni kell. (De talán a fél órás reagálási határidő belefér ebbe a rendszerbe.)
Tekintettel arra, hogy Elnökasszony személyes elérhetőségét nem találtam, kénytelen vagyok jelen kérésemet elküldeni Buda Dóra szóvivőnek, Berényi Diána sajtóreferensnek és Dr. Boros Márta tartalomfelügyeleti főosztályvezetőnek. (Az utóbbi főosztály neve és léte számomra fölöttébb reménykeltő.) Mindaddig, amíg nem kapok hivatalos választ, minden egyes írásomat nekik postázom – beleértve az általam szerkesztett publicisztika rovatban megjelenésre váró írásokat is. Erre bíztatom majd minden kollégámat. Remélem, sok százan fordulnak majd a Médiatanácshoz ugyanilyen kéréssel. Feltételezem, hogy a harmincmilliárdos költségvetésből tudják teljesíteni kéréseinket.
Amennyiben nem jelzik vissza, hogy az írások törvényt sértenek, azokat közlöm. (Itt jegyzem meg előre, hogy ha kapok kinevezett sajtóőrt, és ő szankciókkal fenyeget, akkor is megjelennek majd a kifogásolt írások – természetesen az interneten, külföldi szervereken. Ezt csak azért jelzem előre, hogy senki ne értsen félre: nem együttműködést ajánlok a hatalomnak. Csupán a jogbizonytalanság megszüntetését követelem. Munkámra nézve a Magyar Köztársaság Alkotmányát tartom követendőnek: “Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”)
Sajnálom, ha gondot és munkát okozok, de a jelenlegi jogállapotok között nem tehetek mást.
Kihasználva az alkalmat boldog új esztendőt kívánok Elnökasszonynak éppúgy, mint a Médiatanács minden tiszségviselőjének és munkatársának. Csak azért, mert Önök elindították a Második Magyar Médiaháborút, még nem kell keseregnünk és szomorkodnunk. Sőt, örvendezzünk, hiszen van remény arra, hogy a háború végén Magyarország megtisztulva, egy demokratikus jogállamként épüljön újjá. Vannak játszmák, amelyeket úgy látszik, minden rossz előjel és észérv dacára le kell játszanunk. Ilyen a magyar sors.

Tisztelettel

Andrassew Iván
hírlapíró, műsorvezető, rovatvezető, blogger

Forrás: http://www.andrassew.blogspot.com/

No comments

Írja meg véleményét!